A Spotify olyan új technológiát szabadalmaztatott, ami a hallgatókat a „nosztalgia mértéke” alapján kategorizálja be. A legnagyobb streaming szolgáltató folyamatosan fejleszti az algoritmusának azt a részét, amely új dalokat ajánl a felhasználóknak. Egy új szabadalomnak köszönhetően a nosztalgia és az emlékek meghatározó faktorok lesznek az algoritmus számára a jövőben.
A szabadalmat még 2020. júniusában, a COVID-19 járvány nyári tetőzésénél adták be, és az USPTO (United States Patent and Trademark Office – Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala) szeptember elején tette közzé. A szabadalom egy olyan rendszert ír le, ahol a hallgatókat a demográfiai csoportja alapján azonosítja be a Spotify algoritmusa, és olyan dalokat javasol az adott felhasználó számára, amelyek a hallgatási előzményei alapján „nosztalgikusak” lesznek számára, azaz emlékeket idéz(het)nek fel benne.
„A rendszer hozzáfér a felhasználók médiaszolgáltatóknál létrehozott profiljához, amely tartalmazza a hallgató demográfiai adatait is. Mindezeken túl a rendszer minden egyes dalhoz hozzárendel egy évszámot” – áll a szabadalom leírásában. Majd további magyarázatot ad a működésről: ha egy hallgató nagyon szereti a Cutting Crew nevű, 1980-as évekbeli angol formációt, az algoritmus további, népszerű dalokat fog ajánlani a hallgatónak 1986-1987-ből. Ebben az esetben a zenei ajánlás más felhasználók zenehallgatási szokásain alapul, akik az adott hallgató demográfiai csoportján belül vannak, különös tekintettel az azonos évjáratra (vagy időszakra).
„A rendszer úgy választ tartalmat a felhasználó számára, hogy a demográfiai csoport tagjainak legalább egy hasonló affinitását veszi alapul, amelyet a többi demográfiai csoport tagjaihoz viszonyít, és még figyelembe veszi a dalhoz kapcsolt évszámot is. A rendszer a kiválasztott zenei tartalmat továbbítja a felhasználóhoz társított kliens eszközre.” –folytatódik a szabadalom leírása.
A szabadalom megkülönbözteti az életkor és a nem életkor szerinti demográfiai csoportokat. Az azonos korú, egy dal iránt érdeklődő felhasználók egy demográfiai csoportot alkotnak, míg az ugyanazon dal iránt érdeklődő, de nem azonos korcsoportba tartozó felhasználók számára egy másik demográfiai csoportot hoznak létre. Mindezeken túl még olyan tényezők befolyásolják a „nosztalgia mértéket”, mint az ország és a nem.
A szabadalom magában foglalja egy adott év kapcsán a személyre szabott lejátszási lista létrehozásának lehetőségét. Ha egy felhasználónak szép emlékei vannak egy adott évről – például amikor lediplomázott vagy amikor megházasodott-, akkor a Spotify elővarázsolja számára annak a nyárnak a legforróbb slágereit, hogy ezzel betaláljon a felhasználó fejében lévő „emlékközpontba”. Ez egy rendkívül okos (és egyben hátborzongató) módszer arra, hogy a felhasználókat arra késztessék, hogy bármilyen okból zenét hallgassanak.
Gyakran zenével fejezzük ki az életünk különböző pillanatait vagy eseményeit. A Spotify azt reméli, hogy feltérképezheti ezt a viselkedésmintázatot, és a nosztalgia szabadalom segítségével „kiszolgálhatja”. A hallgatási előzmények áttekintésével a Spotify beazonosítja, hogy a zene mikor hatott a leginkább az adott felhasználóra. Meghallgattuk a „You Oughtta Know” című számot ötszázszor a múlt héten? Ebből a Spotify algoritmusa már tudni fogja, hogy a közelmúltban egy csúnya szakításon vagyunk túl, és épp a ’90-es évek hangulatát éljük újra, és ez alapján már kész is a zenei ajánlata.
