Az IFPI, vagyis a lemezkiadókat tömörítő nemzetközi szervezet március végén elérhetővé tette az előző éves jelentését a zeneipar globális bevételeiről. Az adatok alapján egyértelművé vált, hogy noha a koronavírus óriási érvágást jelentett a zeneiparnak, és az előadóknak, az évek óta tartó streaming-forradalmat egyáltalán nem szabotálta: az IFPI globális szinten 7,4 százalékos növekedésről számolt be, ami 21,6 milliárd dolláros összbevételt jelent.
A világjárvány óriási csapást mért a hazai zenei szcénára, hiszen a teljes élőzenei és a fesztivál-szektor befagyását eredményezte. Nem meglepő, hogy az élőzene globálisan sem úszta meg a krízist, itt 10,1 százalékos visszaesésről tudósított az IFPI. Miután egy évek óta folyamatosan növekvő és fejlődő területről van szó, ez hatalmas sokként érte az egész zeneipart.
Másik lesújtó példa a visszaesésekre, a fizikai eladásokból származó bevételek zuhanása: a CD-eladásoknál világszerte 4,7 százalékos csökkenésnek lehettünk a tanúi, habár könnyen lehet, hogy ebben közrejátszott a vinyl-eladások erősödése is. Az adatokat elemző Setlist a podcastjában kiemelte, hogy a bakelitforradalom összességében 23,5 százalékkal növelte a zeneipar eladásait. A CD-piac hanyatlása lassan 20 éve zajlik, ezért nehéz megállapítani, hogy a visszaesés, ami 2020-ban a koronavírus miatt erősödött, nem erősödött volna masszívan a vírustól függetlenül is az elmúlt évben. A Setlist elemzői kifejtették, hogy a vírus az Egyesült Királyságban lévő lemezboltok életében is óriási változásokat hozott. A bezárásra kényszerülő üzletek a kialakult szituáció hatására kezdtek el igazán keményen dolgozni azon, hogy fejlesszék azokat a platformjaikat, amelyekkel ilyen körülmények között is eljuttathatták a zenét a vásárlóikhoz. Ezek az eladók korábban nem akartak versenyezni a nagyobb streaming oldalakkal, mert ez egyszerűen túl nagy falatnak tűnt számukra. Tavaly tavasz óta azonban nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen helyzetben mindenképpen a digitális zeneterjesztés a legbiztosabb befektetés. Ezzel a hazai piacnak is különösen érdemes számot vetnie.
A prémium streaming tehát 2020-ban sem került leszállópályára, éppen ellenkezőleg: a zenestreamelés már 2019-ben kiugróan óriásit ment, a működésének jellegzetességeiből fakadóan a szakértők szerint már 2020-ban is szinte teljes mértékben immunis volt a koronavírusra. A tényleges adatok alapján tavaly is a streaming volt az abszolút befutó, ezen belül pedig különösen érdekes a prémium kategóriájú streaming szolgáltatások által hozott bevételekre pillantani: az itt megfigyelhető 19,9%-os, 13,4 milliárd dollárt elérő növekedést jelentett világszerte. Az IPFI éves jelentése alapján az elképesztő számokhoz mérten ugrott meg az olyan digitális platformok mennyisége is, amelyeken működik a zenestreaming (kezdve a különféle videómegosztókkal, a gaming platformokon át a fitness alkalmazásokig) – a Setlist kiemelte, hogy ezek mind hozzájárultak az említett 13,4 milliárdos összeghez. Lényeges látni, hogy az eladások nagy részét továbbra is az olyan a prémium szolgáltatásokat is kínáló zenestreamelő oldalak biztosították, mint az Apple Music vagy a Spotify.
Miért kell nagyon odafigyelni a prémium streaming kategóriára?
Az IFPI három kategóriára bontotta szét az óriási számokhoz vezető forrásokat, az úgynevezett támogatott streamingre, a premium streamingre és a letöltésekre. A 2020-as bevételek összességéből a dollármilliárdok 46 százaléka a prémium streaming oldalaknak köszönhető, ilyen a Spotify Prémium, Apple Music, YouTube Music, Tidal, Amazon Music, Deezer stb. Az ingyenes funkciót is kínáló zenestreamelő a teljes összegből 16,2%-ot húznak be, itt a Spotify ingyenes részére vagy a Youtube-ra kell gondolunk, a letöltések pedig összesen 5,8 százalékot tesznek ki. A felsorolt adatok alapján tehát egyértelmű, hogy a három nagy kategória közül napjainkban a prémium juttatja a legtöbb bevételhez a (digitális) zeneipart.
Csak a prémium? Nem egészen!
És hogy milyen tendenciákra számíthatunk az IFPI által közzétett adatok alapján? Ugyan a Youtube, a TikTok, a Thriller és az Instagramhoz hasonló, nem, vagy nem feltétlenül előfizetésen alapuló felületek jelenleg nem járnak az élen a digitális zenei eladásokban, a Setlist elemzői azt jósolják, hogy ez nemsokára gyökeresen megváltozhat. Könnyen lehet, hogy az ilyen és ehhez hasonló felületeken végzett elemzések hatékonysága érdekében további kategóriák bevezetésére lesz majd szükség, és ez szintén gigantikus robbanást idézhet elő a piacon. Az ezzel kapcsolatos találgatások oka egyszerűen az, hogy nem is olyan régen a komplett digitális zenei bevételeket egyetlen kategóriába sorolták.
Mindeközben…
A Brit Hanglemezgyártók Szövetsége az IFPI jelentésével egyidőben szintén közzétette a saját adatait az elmúlt év bevételeit illetően. Ezek az adatok a tendenciák tekintetében többnyire alátámasztották a nemzetközi adatokat. 2020-ban az eladások száma 3,8%-al nőtt (1,118 milliárd font), ugyanez az összeg 2019-ben ez 7,7 százalék volt. Érdekes, hogy a globális növekedés számai ugyanakkor összességében jobbak voltak az Egyesült Királyság adatainál.
Will Page, a Spotify egykori vezető közgazdásza szintén nyilvánosságra hozott egy, az IFPI-éhoz hasonló, digitális zenei eladásokkal kapcsolatos elemzést. Kiemelte, hogy amikor a nagy kiadók összegző elemzéseket készítenek, hajlamosak kizárólag a felvett zenékből származó bevételek vizsgálatára korlátozódni. Page szerint például a streaming szolgáltatók által egyaránt fizetett CMO-k és a kiadók egyéb licenciaadói is kiesnek a látóterükből, ami nagy hiba: szerinte sokkal átláthatóbbá kellene tenni, hogy mi mennyit ér a zeneiparban. Ha szeretnéd mélyebben beleásni magad a témába, itt találod Will Page elképesztően alapos elemzését.
