A ’20-as évektől új kihívások elé néz a zeneipar, hiszen egy merőben új hallgatói csoportot kell megnyernie magának:
a Z generációt. Most körbejárjuk, hogyan vezethetnek az új igényekre
való reakciók egy újabb fordulóponthoz a digitális tartalomgyártásban.
Új közönség, új közösség
A Z
generáció alatt a 1995-től 2009-ig születetteket értjük, akik már a közösségi
médiát bögészve nőttek fel, és számukra már az a megszokott, hogy a zenék elsődleges
forrásai a különféle streaming oldalak, elsősorban a Spotify. Bár az alkalmazásnak
165 millió prémium előfizetője van, a rapid tempóban változó digitális trendek
kavalkádjában neki is résen kell lennie, ha meg szeretné tartani a pozícióját. Ez
a generáció ugyanis a friss kutatások szerint jelentős mértékben támaszkodik a
YouTube-ra. Miután a napokban a Google bejelentette, hogy a YouTube Premium és a YouTube Music előfizetői bázisa elérte
az 50 milliós álomhatárt, Mark Mulligan, a MIDiA Research médiaelemzője elmondta, hogy platform véleménye szerint „a
mai fiataloknak azt ma azt jelenti, mint amit öt évvel ezelőtt a Spotify
jelentett az ezredfordulósoknak”.
Noha minden
bizonnyal van alapja Mulligan megállapításának, egy lényeges tényezőt nem vesz
figyelembe a trendek vizsgálatakor: ha az új zenék felfedezéséről van szó, az
utóbbi egy évek óta már egyértelműen a TikTok viszi a prímet. Egy friss kutatás szerint a felhasználók 80 százaléka jár ide
új zenéket keresni. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a mai tizenévesek
használják új dalok felfedezésére az alkalmazást: ahogy azt egy korábbi cikkünkben
kifejtettük, a TikTok felhasználóinak már 91%-a 18 év feletti.
Maradjunk
azonban a Z generációnál, amely nemcsak máshogyan, másmilyen mértékben
szocializálódott a digitális terekben az Y generációhoz (az 1984 és 1994 között
születettekhez) képest, egyértelműen más igényei, szokásai vannak – ez más
tartalomfogyasztási, vásárlási szokásokat jelent. Ehhez az online platformoknak
is alkalmazkodniuk kell: ennek egyik – ha nem a legevidensebb – jele a rövid
formátumú videók integrálása a már népszerű alkalmazásokban, például a
YouTube-on (Shorts) és az Instagramon (Reels). Nézzük, melyek azok a
formátumok, amelyek a jövőben meghatározzák majd az online tartalomfogyasztási,
így a zenehallgatási tendenciákat is – értelemszerűen az új generációk
igényeire reagálva.
- Rövid tartalmak
A rövid
videókról, illetve a formátumot tökélyre fejlesztő TikTok jelentőségéről
számtalan poszt született a blogunkon (ide kattitva böngészhetsz közöttük). A felület szabadon használható hirdetésre, és
arra is, hogy a legújabb megjelenéseid mellett a saját branded is népszerűsíts.
A TikTok új eszközeinek
köszönhetően nemsokára még több országban elérhető lehet az alkalmazáson belüli,
néhány kattintást igénylő vásárlás, ami újabb korszakot jelent majd a platform
történetében. A TikTok mellett érdemes odafigyelni a nagy vetélytársak saját,
rövid tartalmakkal operáló bővítményeire, illetve az új kihívókra (Triller) és
az egyéb népszerű appokra (Snapchat).
- Virtuális kontent
Az online
koncertek a világjárvány előtt sem voltak ismeretlenek a közönség számára, a
pandémia miatt azonban elképesztő mértékben megnőtt irántuk a kereslet. Izgalmas
volt például Dua Lipa Studio
2054 névre keresztelt online koncertje, amely egy volt a sok, elképesztő
sikert aratott hasonló tartalmak közül. A siker titka abban is rejlett, hogy a virtuális
térben is érezhettük az eseményjelleget és a monumentalitást, amelyet egy
hagyományos koncerten éreztünk volna. Az online koncertek mellett egy újabb
műfaj is megerősödött a világjárvány után: a virtuális terekben zajló,
ugyancsak virtuális koncerteké. A
legaktuálisabb példa Ariana Grande augusztusi Fortnite-fellépése, amelyet a
játék legambiciózusabb koncertjeként emlegetnek.
- Streaming és gamifikáció
Ariana Grande
Fortnite-os koncertjét egy
teljesen új műfaj megerősödéseként is értelmezhetünk, amelyhez hasonlóval
egészen biztosan találkozunk még a ’20-as években. Napjrainkra a videojátékokkal
és a digitális zenével kapcsolatos eszközök, tartalmak kétségkívül kéz a kézben
járnak (ha érdekel a téma, kattints a Twitchről
szóló háromrészes cikksorozatunkra). Az, hogy az ilyen tartalmak és
felületek népszerűek lehetnek nem is feltétlenül a játékkultúra kommersszé
válásának, hanem a
platformokon kialakuló közösségi dinamikáknak köszönhető.
Fordulópont
A Spotify kapcsolódó kutatási
eredményéből kiderül, hogy a megkérdezett tizenévesek 37 százalékánál a zenestreaming
az elsődleges forrás, ha az új zenék megismeréséről van szó. A kutatás szerint
a Z generáció 66 százaléka használ egyszerre több, internetezésre alkalmas
okoseszközt. 75 százalékuk az okostelefonját részesíti előnyben minden más
készülékhez képest, és átlagosan 10 és fél (!) órát tölt online naponta – ez
azt jelenti, hogy a nap aktív részének több mint a felét netezéssel töltik. Erre
a korosztályra ennek megfelelően elképesztő mértékű hirdetés zúdul nap mint nap.
A reklámlavinákra olyannyira hozzá vannak szokva, hogy az érdeklődésük
felkeltéséhez már nem elegendő csak informálni őket – kizárólag szórakoztató, izgalmas
tartalmakat lehetséges megragadni a figyelmüket. Így vezethet afféle digitális
mérföldkőhöz, fordulóponthoz a kétezres évek környékén születettetek igényeihez
való szervezett alkalmazkodás. Mindezt fontos észben tartani akkor is, ha
előadóként szeretnénk bemutatni nekik a zenéinket vagy a saját termékeinket.
