A zenészek, tartalomgyártók karrierje napjainkban kéz a
kézben jár a folyamatos online jelenléttel és naprakészséggel. Az ezzel
kapcsolatos állandó nyomás – különösen a független előadóknak – óriási terhet
is jelenthet. Legutóbbi
kapcsolódó cikkünkben éppen ezért arról volt szó, hogy miért olyan
fontos a mentális egészség kérdésköréről való folyamatos, kendőzetlen beszéd.
Most összefoglaltuk, hol tart mindez a gyakorlatban; hogyan ölt testet a
jelenség az online terekben, és azt is, kihez fordulhatunk szakmai segítségért.
Ha mentálhigiéniáról van szó, a zeneipar nagy gondban van, a
közösségi média pedig mintha csak tovább duzzasztaná a problémát. Nem kell
azonban előadóművésznek, milliók által követett zenésznek vagy énekesnek
lennünk ahhoz, hogy érezzük a közösségi média negatív hatásait: a mértéktelenül
ránk zúduló online tartalmak bárki számára okozhatnak depressziót vagy
szorongást.
Az okok
A közösségi média alternatív valóságainak útvesztőit talán már
senkinek sem kell bemutatni. Az Instagramon, TikTokon különösen fontos, hogy
tudatosan és kritikusan kövessük és fogyasszuk a tartalmakat: a hibátlan,
tökéletesnek tűnő posztok mögött ugyanis épp olyan, mindennapi problémákkal
küzdő emberek állnak, mint bárki más. A tisztánlátás azért is fontos, mert
annak hiánya akár súlyosabb testi-lelki problémák kialakulásához is vezethet.
Az amerikai National Eating
Disorder Association adatai szerint például a 18-25 éves korú nők körében
jelentősen megnövekedik az öntárgyiasítás és a testképzavarok kialakulásának
esélye, ha rendszeresen követnek fitnesz fókuszú oldalakat. Amerikában már
átlagosan napi két órán keresztül teszik ki magukat az Instagram felhasználói
hasonló, a mentális egészségre potenciálisan káros tartalmak fogyasztásának.
Szintén egyre több figyelmet kapó, súlyos jelenség a
cyberbullying is, amelynek magától értetődő módon a közösségi médiában
rendszeresen, mélyebben jelen lévő személyek, így tehát az előadók, zenészek fokozottan
ki vannak téve. A virtuális terekben történő zaklatás mindenkit érinthet, aki
aktív az interneten, de a legnagyobb veszélyt azokra a fiatalokra jelentheti,
akiknek az online világ már kezdettől fogva az életük része. A problémával
rendszeresen foglalkozó UNICEF online
kutatása szerint a válaszadó gyerekek 60 százalékát már csúfolták,
bántották valamilyen formában a neten. Eszerint a lányokat jobban érinti a
jelenség: 55 százalékuk már tapasztalt ilyen zaklatást, míg ez az adat a
fiúknál csak 27 százalék. Ami a zeneipart illeti, a zaklatás jelensége
összességében véve a
2020-as évekre is megmaradt az egyik legégetőbb problémának – és
általánosságban véve továbbra is a nőket érinti.
Akad olyan, médiafogyasztáshoz köthető jelenség is, amelyet
korántsem tudatosítottunk eléggé. Ilyen a FOMO és annak következményeinek
problémája. A szó az angol nyelvű „fear of missing out” kifejezés rövidítése,
ami leegyszerűsítve a lemaradástól/valamiből kimaradástól való félelmet jelenti.
Ehhez kapcsolódik az internet, a közösségi média, a tartalom- vagy akár a
hírfogyasztás függőséggé válása, amelyek többek között alvászavarokhoz, vagy
akár a személyes kapcsolataink minőségének általános romlásához is vezethetnek.
Azok számára, akik kifejezetten online tartalomgyártással foglalkoznak, és
alapvetőnek számít sikereik eléréséhez az online naprakészség, sokszor
elmosódhat a határ a közösségi média személyes aspektusai és a munka között.
Mit tesznek mindez ellen a kedvenc közösségi oldalaink?
Noha a mentálhigiénénk megóvásának fontosságát már az olyan
nagyvállalatok is próbálják
hangsúlyozni, mint a Meta vagy a TikTok, a gyakorlatban ebből keveset
látnak a felhasználók. Az Meta ilyen indíttatásból döntött úgy a közelmúltban,
hogy elkezdi a like-ok számának elrejtését az Instagramon, de a
TikTok legújabb dislike-funkciója is ezt az ügyet szolgálja, hiszen a célja
a nemkívánatos, gyűlölködő hozzászólások visszaszorítása a felületen. Ezek a
kis lépésekben bevezetett, apró változtatások egyelőre láthatóan nem orvosolják
igazán a közösségi média legsúlyosabb problémáit. A MarketCast friss
felmérésében megkérdezett alkotók 35 százaléka vallotta be, hogy már
fontolgatta, hogy felhagy a tartalomgyártással. A megkérdezettek 40 százaléka
azt sem tudja elképzelni, hogy 10 éven belül ne hagyjon fel ezzel a
tevékenységgel. Ennek oka, hogy – extra bevételszerzési lehetőségek, új
funkciók és eszközök ide vagy oda, – sok
tartalomgyártó úgy érzi, a közösségi oldalak nem tudják biztosítani a
munkájukhoz szükséges környezetet és támogatást. Kattints
ide, és olvasd el a kutatás összefoglalóját.
Szakmai segítségnyújtás
Gál Andrea mentálhigiénés szakember az Első
Pesti Egyetemi Rádió podcastjában kifejtette, mit jelent a mentálhigiénia,
illetve mit és hogyan tud hozzátenni egy ezzel foglalkozó szakember a megfelelő
mentális egészség fenntartásához: „A mentálhigiéné a lelki egészséget jelenti,
a személyes jólétünket, a kiegyensúlyozottságunkat. Egy mentálhigiénés
szakember abban tud segíteni, hogy visszabillentse az esetlegesen kibillent
lelki egyensúlyunkat”. Hozzátette, hogy mindez a kliensek saját eszközei
segítségével történik, aki egy megfelelő út megtalálását, a kiegyensúlyozott
élethez való visszatalálást tűzi ki célul a beszélgetések során. Mindez alapjaiban
véve eltérő például egy pszichológus módszereitől és szerepétől, akit Gál
Andrea már a jelentősebb, súlyosabb mentális „kibillenések” esetére ajánl. A
WMMD által most májusban, a mentális egészség hónapján útjára indított Music Mentál
kezdeményezés a szakemberhez hasonló, tapasztalt segítők bevonásával működik. A
segítő szakemberekről a Music Mentál
hivatalos oldalán tájékozódhatsz. Ha részletesebben olvasnál a
mentálhigiéné fogalmáról, kattints
ide Dr. Jáki Zsuzsannának, a Semmelweis Egyetem adjunktusának
összefoglalójáért.
Érdekel a téma? Volna néhány kérdésed? Ne maradj le május
31-ei online eseményünkről, melyen meghallgathatod a kezdeményezésben részt vevő
segítő szakembereket, és felteheted témával kapcsolatos a kérdéseidet is. Az
eseményt a Facebookon is megtalálod.
Komoly a baj? Van megoldás!
A magánpszichológus olyan anyagi terhet jelenthet, amelyet
nagyon sokan nem tudnak megengedni maguknak. Kevésbé köztudott, hogy
pszichológiai kezeléshez tb-alapon is hozzájuthatunk. Ha úgy érzed, segítségre
van szükséged, keresd fel a háziorvosod és kérj beutalót. Itt találsz
részletesebb információt a témában.
