A sok találgatást, valamint a Deezer és az Apple Music háza táján történő változásokat követően a Spotify végre hivatalosan is bemutatta, hogyan alakítja át jogdíjrendszerét 2024 első negyedévében.
A cég közleményben ismertette a közelgő kompenzációs kiigazításokat, illetve az egyéb változásokat, megerősítve számos korábban tárgyalt részletet.
A Spotify új irányelvei három alapvető problémát kívánnak megoldani:
1., Azoknak a kis összegeknek az igazságosabb elosztását, amelyek nem jutnak el a művészekhez
2., A mesterséges streamelés megakadályozását
3., Azoknak a megfékezését, akik próbálják zajokat tartalmazó hangfelvételekkel kijátszani a jogdíjrendszert
Az első és legfontosabb változás, hogy a jogdíjkifizetéshez dalonként évente minimum 1000 streamelést kell elérni. Ennek előnye a szolgáltató szerint az, hogy az összesen évi 40 millió dollár jogdíjat, amit kifizetnének olyan hangfelvételek jogtulajdonosai részére, amelyek nem érik el az 1000 streamelést 1 év alatt, szét tudják osztani azok között, akiknek meghaladja ezt a számot a feltöltött daluk. Az indoklás szerint annyira kicsi összegek mennének olyan sokfelé, hogy végül ezek el sem jutnának a hangfelvétel jogtulajdonosaihoz; a változtatásnak köszönhetően azonban a valóban népszerű hangfelvételeket készítők nagyobb kifizetésben részesülnek.
A változás magyarázatakor a Spotify hangsúlyozta, hogy az összes adatfolyam 99,5%-a olyan dal, amely legalább 1000 éves lejátszást ér el, és kifejezte meggyőződését, hogy az intézkedés csökkentheti a csalások számát is.
Utóbbihoz kapcsolódik, hogy a platform készen áll arra, hogy dalonként kezdje büntetni a kiadókat és forgalmazókat, amennyiben mesterséges streamelést észlel a tartalmukon. A Spotify nem magyarázta meg pontosan, hogy ez a díj mit tartalmaz, sem pedig azt nem részletezte, hogyan kezeli a harmadik felek által a terjesztők és kiadók tudta nélkül elkövetett állítólagos csalásokat.
Az említett jelentés szerint azonban a büntetés 10 eurót tesz ki a megjelölt jogalanyok jogdíjfizetéséből minden olyan szabálysértésért, amely kifejezetten olyan műsorszámokból áll, amelyek adatfolyamaik legalább 90 százaléka csalásból származik egy még meghatározatlan időszak alatt.
Végül pedig a Spotify két percben minimalizálja a feltölthető hangfelvételek hosszát, amellyel az a céljuk, hogy a fehér zaj, természeti hangok, gépzajok, hangeffektusok, ki nem mondott ASMR és csendfelvételek, vagyis a most együttesen „funkcionális műfajúnak” minősített felvételek ne tudjanak jogtalanul jogdíjat generálni. Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy valaki 30 másodperces bálnahangokat, csendet vagy egyéb fehér zajt helyezett el playlisteken, aminek minden egyes lejátszásával úgy jutott jogdíjhoz, hogy a hallgató sokszor észre sem vette, hogy ilyen zajt is meghallgatott a zenehallgatás során.
A Spotify részletesen kifejti, hogy egy minimális hossz beállításával ezek a felvételek a töredékét termelik majd ki jogdíjban annak, amit korábban kerestek, tekintettel arra, hogy képt percnyi zajfelvétel hallgatása 1 egység jogdíjat generál majd 4 egység helyett, felszabadítva ezzel olyan összegeket, amik így visszakerülhetnek a becsületes, keményen dolgozó művészek jogdíjpénztárába.
