A mesterséges intelligencia megjelenése a kreatív iparágakban olyan új eszközöket adott az alkotók kezébe, melyek a jogi szabályozások újragondolását teszik szükségessé.
Az AI nagyon megosztja a zeneipart: sokan ellenséget látnak benne, amely elveszi a kreatív művészek munkáját, mások viszont lehetőségként tekintenek rá, amely megkönnyíti, felgyorsítja a munkafolyamatokat, megszabadítja a művészeket azoktól a felesleges feladatoktól, amelyek a kreatív alkotástól veszik el az időt.
Azt, hogy pontosan milyen hatással lesznek ezek a változások az iparágunkra, idővel tisztábban fogjuk látni, de annyi biztos, hogy az AI már most sok olyan kihívás elé állítja az iparág meghatározó szereplőit, melyre csak késve reagálnak.
Az AI eszközök napról napra fejlődnek, és a legkritikusabb kérdés, hogy a modellek jogvédett tartalmakkal történő engedély nélküli tanítására milyen választ ad a zeneipar. 2025-ben a legnépszerűbb genAI platformok az ellenük folyó jogi eljárások hatására elkezdték megkötni a felhasználáshoz szükséges licencmegállapodásokat – egyelőre még csak a major kiadókkal. A kérdések száma ezzel azonban nem lett kevesebb.
Az, hogy ennek milyen eredménye lesz a gyakorlatban, egyelőre még nem látható: hogyan élhetnek majd az előadók az opt-out jogukkal, lesz-e és milyen mértékű anyagi kompenzáció az eddig megvalósult engedély nélküli felhasználásokért, és az hogyan kerül majd felosztásra a jogosultak között, mi lesz az engedélyezett modell esetében a jogdíjelszámolás módja, milyen garanciákat kérnek majd a kiadók arra, hogy az így létrehozott hangfelvételek ne versenyezzenek az előadók dalaival a digitális szolgáltatásokban (pl. lesz-e vízjel, valamilyen content ID rendszer, ami nem engedi ki a létrehozott dalokat a platformokról).
Emellett kérdés, hogy mi történik majd a jogosítás előtt létrehozott hangfelvételekkel. Amikor azt olvassuk, hogy a Deezerre naponta 50 ezer AI-generált hangfelvételt töltenek fel, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ezeknek vajon mi lesz a sorsa. Hogyan definiáljuk egyáltalán az AI-generált hangfelvételt, hogyan kezeljük az AI-generált és az AI-asszisztált dalokat.
Reméljük, hogy hamarosan ezekre a felvetésekre is választ kapunk.
Amikor 2025 májusában elindítottuk az AI & ZENE című felmérést, a kérdőívünk célja az volt, hogy kapjunk egy képet arról, hogyan gondolkodnak a hazai zeneipar szereplői az AI eszközökről, hogyan jelennek meg a válaszadók napjaiban, munkafolyamataiban.
A kérdéseinkben sok mindent nyitva hagytunk, nem határoztuk meg például, mit értünk AI-eszközök alatt. Lehet ez a Suno vagy a GhatGPT, bármi, ami mesterséges intelligenciára épül.
Biztosak vagyunk abban, hogy már azóta is sokat változott az AI-ról alkotott vélemény sokak fejében, mióta lezártuk a kérdőívet, de egy pillanatnyi állapotról azért igyekszünk képet adni ebben az összefoglalóban.
A kutatásunkat két mintán végeztük: egy csak WMMD-partnereknek kiküldött, és egy nyilvánosan megosztott kérdőívben ugyanazokkal a kérdésekkel. Mivel az elemzésünk alapján érdemi különbségek nem voltak a két minta válaszai között, összevontuk azokat. A lenti eredményeket 200 válaszadó válaszai alapján közöljük.
A WMMD „AI & ZENE” kérdőívének elemzése
Életkor szerinti megoszlás
A válaszadók többsége 35 év feletti. A legnagyobb csoport a 45-54 éveseké, ezt követi a 35-44, majd az 55-64 és a 65+ korosztály. A 25–34 évesek aránya ehhez képest kisebb. Ez arra utal, hogy az adatállomány inkább tapasztaltabb/idősebb zenészek vagy iparági szereplők felé tolódik, nem pedig a nagyon fiatal előadók felé.
Nem szerinti megoszlás
A minta erősen férfidominált (200-ból 178 fő). A nők és egyéb válaszadók kis arányt képviselnek.
A válaszadók jellemzően dalszerzőként, szövegíróként, producerként, szólóelőadóként vagy zenekari tagként jellemezték magukat.
Jelenleg mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást a zenei karrieredben?
A válaszadók számára a legnagyobb kihívást jelenleg új rajongók elérése jelenti, ami jól mutatja, hogy a közönség növelése továbbra is az egyik legkritikusabb terület az előadók számára. Ezt szorosan követi a bevételszerzés, ami arra utal, hogy sokaknál a fenntartható karrier megteremtése még mindig nehézséget jelent.
Gyakori kihívás az aktív közösségimédia-jelenlét fenntartása, ami azt jelzi, hogy a folyamatos online láthatóság komoly terhet ró a művészekre. Emellett jelentős arányban említik azt is, hogy nehéz láthatóvá válni az iparág meghatározó szakemberei számára, illetve a booking és koncertszervezés is sokak számára problémás terület.
Összességében a kihívások többsége a közönségépítés, a bevételszerzés és a láthatóság háromszögében koncentrálódik, ami jól rávilágít a független előadók jelenlegi prioritásaira és nehézségeire.
Melyik feladatok emésztik fel a legtöbb időt a zenei karrieredben?
A válaszadók szerint a legtöbb idejüket továbbra is a dalszerzés és zenekészítés veszi el, ami természetes, hiszen ez a művészi tevékenység magja és a karrierjük alapja. Ugyanakkor jól látszik, hogy a kreatív folyamat mellett jelentős terhet jelentenek a különféle üzleti és kommunikációs feladatok is.
A második legidőigényesebb terület a marketing és promóció, ami azt mutatja, hogy a zenészeknek sok energiát kell fordítaniuk arra, hogy a zenéjük eljusson a közönséghez. Ezt követi a közösségi média menedzsment, amely önmagában is egy folyamatos és sokszor megterhelő feladat.
A válaszadók időigényesnek találják a megfelelő szakemberek felkutatását is, valamint a terjesztéshez és meta adat kezeléshez kapcsolódó feladatokat.
A booking és a pénzügyek, adminisztráció kezelése kisebb arányban szerepelnek, de továbbra is jelentős időt emésztenek fel, főleg azoknál, akik önállóan intézik ezeket a területeket.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy a zenészek ideje megoszlik a kreatív munka és a „háttérfeladatok” között, és utóbbiak jelentős részben járulnak hozzá az időterheléshez és kiégési kockázatokhoz.
Ha egy feladatot automatizálhatnál a zenei karrieredben, mi lenne az, és miért?
A válaszok alapján egyértelmű, hogy a marketing, a közösségi média és a tartalommenedzsment azok a területek, amelyeket a legtöbben szeretnének automatizálni.
Ez világosan mutatja, hogy a válaszadók szeretnék csökkenteni a folyamatos online promóció terhét, és egyszerűsíteni vagy átadni a közösségi média tartalomtervezést, posztolást és menedzsmentet.
Ugyanakkor több olyan válasz is érkezett, ami alapján a válaszadók egy része nem tudja, mit tudna automatizálni, vagy úgy érzi, jelenleg nincs olyan feladata, amelyet érdemes lenne automatizálni, illetve még nem látja ennek a gyakorlati hasznát.
Arról, hogy jelenleg használnak-e AI eszközöket a munkafolyamataikban, a válaszadók az alábbiak szerint nyilatkoztak:
- A válaszadók körülbelül fele (102 fő) azt mondja, hogy egyáltalán nem használ AI-t jelenleg.
- Nagyon hasonló számú válaszadó (93 fő) viszont azt a választ adta, hogy használ AI eszközöket.
- Egy kisebb csoport (5 fő) nem biztos benne.
Összességében tehát gyakorlatilag 50-50%-os arány van a jelenlegi AI-felhasználók és a nem használók között.
Azok a válaszadók, akik jelenleg is használnak AI eszközöket a munkafolyamataikban, az alábbi területeket jelölték meg:
- Vizuális tartalmak előállítása
- Dalszerzés – dallamok előállítása
- Marketing és közönségelemzés
- Dalszerzés – komplett hangfelvételek előállítása
- Közösségi média posztok előállítása
- Dalszövegírás
- Gyártás – keverés – mastering
Mennyire fontos számodra az AI a jelenlegi munkafolyamataidban?
A válaszadók jelentős része számára az AI jelenleg nem játszik fontos szerepet: 46,5% egyáltalán nem tartja fontosnak, míg további 15% csak kissé fontosnak ítéli meg. Ez azt jelzi, hogy a többség vagy még nem építette be az AI-t a mindennapi munkájába, vagy nem látja még a közvetlen hasznát.
A „Fontos”, „Nagyon fontos” és „Elengedhetetlen” kategóriák együttvéve a válaszadók körülbelül egynegyedét teszik ki. Ez a csoport már aktívabban támaszkodik AI-eszközökre, és valószínűleg jobban látja az alkalmazás előnyeit a kreatív vagy adminisztratív feladatokban.
Érdekes jelzés, hogy 13,5% nem tudja, hogyan használhatná az AI-t, ami tudáshiányra vagy eszközismereti problémákra utal.
Összességében a kép azt mutatja, hogy míg az AI-t aktívan használók köre már növekszik, a többség még mindig alacsony fontosságot társít hozzá – ami lehetőséget jelent további edukációra, gyakorlati példák bemutatására és felhasználásorientált támogatásra.
Összehasonlítva a különböző korcsoportok által adott válaszokat azt látjuk, hogy a legfiatalabb csoport (18–24) körében a legmagasabb az AI-t használók aránya.
A 25–34 és 35–44 éves korosztályokban kiegyensúlyozottabb a helyzet: nagyjából hasonló arányban vannak AI-felhasználók és nem-felhasználók.
Az idősebb csoportokban valamelyest nő a nem-használók aránya, de több, mint 40% azok aránya, akik használnak AI-t.
Emellett azt tapasztaltuk, hogy a csak WMMD partnereknek kiküldött kérdőív válaszadói nagyobb valószínűséggel használnak AI-t, mint a másik minta tagjai.
Mi a véleményed az AI által generált zenéről?
A domináns hozzáállás: „Nem támogatom a mesterséges intelligencia által generált zenét, vagy aggódom miatta.” Ugyanakkor a válaszadók nagyjából egyharmada valamilyen módon nyitott vagy pozitívan viszonyul a mesterséges intelligencia által generált zenéhez.
Azok a válaszadók, akik már használnak AI eszközöket, sokkal nagyobb valószínűséggel lelkesek vagy óvatosan nyitottak, míg a nem használók az erősen ellenző/aggódó kategóriákba csoportosulnak.
Mennyire tartasz attól, hogy az AI-modelleket engedély nélkül trainelik szerzői jog által védett zenei katalógusokkal?
A válaszok eloszlása egy dolgot nagyon világosan mutat: a válaszadók többsége fenyegetve érzi magát attól a gondolattól, hogy munkáját beleegyezése nélkül felhasználják ilyen modellek építésére.
Nyitott lennél arra, hogy zenédet AI tréning céljára licenszeld?
A válaszadók 40%-a elzárkózik az ilyen jellegű jogosítástól, de 46% nyitott lenne rá – egy részük meghatározott feltételekkel.
A válaszok alapján a jogi szabályozás és a megfelelő licenszek hiánya egy meghatározó probléma. A válaszadók többsége nem meglepő módon nem ért egyet azzal, hogy az AI modelleket engedély nélkül trainelik jogvédett zenei katalógusokkal.
Akik nyitottak lennének a licenszre, azok is jellemzően meghatározott keretek között, meghatározott kompenzációval és átláthatósággal – nem blanket licence keretében.
Terveid szerint a következő 12 hónapban többet használsz majd AI-t?
A válaszadók közel fele jelenleg úgy nyilatkozik, hogy nem tervezi AI eszközök használatát.
Van bármilyen egyéb gondolatod az AI és a zene kapcsolatáról?
“szerintem inspiratív eszköz és jó kiegészítő azok számára, akik élnek, és nem visszaélnek vele.”
“Semmi köze nincs az alkotáshoz. Az egy kattintgatós játék. A művészetekben az alkotó kifejezi magát, az AI-nak nincs belső világa, se mondanivalója.”
“Káros és beláthatatlanok a következmények”
“A lènyeg, hogy könnyítse a munkànkat”
“Mivel versenyképes akarok maradni, használni fogom, de nincs mögötte kihívás, így eszmei értéke se nagyon van.”
“egy nagyszerű eszköz lehet ha kellően kiforrja magát, és megtanuljuk megfelelően kiaknázni a lehetőségeit, hogy mindenki jól járjon”
“Nem kéne ráparázni. Az AI is csak egy zenész. Jobbnak, eredetibbnek kell lenni nála.”
