Az elmúlt egy évben, egyre nagyobb hangot adnak aggodalmuknak a zeneipar vezetői a streaming platformokra érkező óriási mennyiségű zeneszámok miatt. Egyesek amiatt aggódnak, hogy a streaming platformok domináns pro-rata jogdíjrendszerének köszönhetően a professzionális és népszerű előadók részesedése csökken azáltal, hogy a rossz dalokért, amiket nem hallgatnak, is fizetnek. Mások attól tartanak, hogy ezeket a művészeket egyszerűen elnyomja az új anyagok áradata, és nehezebb őket kiemelni az egyre növekvő digitális zajból. Ezt a félelmet fokozta a hír, miszerint tavaly, naponta 120 000 új zeneszámot töltenek fel a streaming platformokra világszerte.
Ezek az aggodalmak nagy szerepet játszottak a streaming szolgáltatások, köztük a Spotify jogdíjrendszerének a változtatásában. A Spotify, valószínűleg a Universal “előadó-központú” stratégiájának hatására, 2024 első negyedévétől kezdve nem fizet jogdíjat azok után a dalok után, amelyek nem érték el az 1000 streamet az előző 12 hónapban.
De vajon hány dalt streamelnek évente 1000-nél kevesebbszer, és hányat egyáltalán nem?
A Luminate új jelentése szerint ezeknek a daloknak a száma rengeteg. A 2023-as év végi zenei jelentésük szerint 2023-ban 158,6 millió zeneszám ért el 1000 vagy annál kevesebb lejátszást a streaming szolgáltatásokon. Ez a szám a Luminate által a tavalyi év végén az ISRC-k (International Standard Recording Codes) alapján mért 184 millió dal 86,2%-át teszi ki.
De ennél még beszédesebb, hogy 2023-ban összesen 45,6 millió zeneszámot nem játszottak le. Ez streaming platformokon elérhető 184 millió zeneszám 24,8%-át jelenti, tehát a teljes elérhető zenei katalógus közel egynegyedét egyszer sem játszották le tavaly.
A Luminate beszámolója szerint, 2022-ben körülbelül 38 millió (37,9 millió) dalt egyszer sem játszottak le – tehát ez a szám 2023-ban 20%-kal, azaz 7,7 millióval nőtt éves szinten. Globálisan a streaming platformokon lévő összes zene mennyisége ugrásszerűen megnőtt 2023-ban, ez 2022-hez képest 16,5%-os növekedést jelent.
A Luminate által 2023 végén számolt 184 millió track a streaming szolgáltatásokon 26 millióval több volt, mint a 2022 végén mért 158 millió zeneszám. Ez azt jelenti, hogy tavaly havonta körülbelül 2,17 millió új dalt töltöttek fel a streaming platformokra, ez naponta átlagosan 103 500 új ISRC-t jelent, ami 10,8%-os növekedés 2022-hez képest, amikor a napi átlag 93 400 dal volt.
Ahogy a fenti ábra mutatja, 2023-ban 79,7 millió dal (az összes elérhető dal alig több mint 43%-a) ért el 10 vagy annál kevesebb lejátszást a streaming szolgáltatásokban.
Ezek a statisztikák jól mutatják, miért kezdtek átállni a platformok az “előadó-centrikus” fizetési modellekre, amelyek jellemzően a nagyobb hallgatósággal rendelkező előadóknak kedveznek és a kevésbé népszerű, kis összegeket hozó zeneszámokat igyekszenek demonetizálni. Elsőként a Deezer lépett elő ezzel a modellel. Októberben új fizetési rendszert vezettek be Franciaországban, amelynek értelmében azok a művészek, akik legalább havi 1000 streamet és legalább 500 egyedi hallgatót érnek el, „double boost” jogdíjemelésre számíthatnak. E szerint a rendszer szerint azok az előadók, akiket a hallgatók aktívan keresnek, további jogdíjemelésre jogosultak.
Tavaly év végén érkezett a jelentős változás amikor a Spotify is bejelentette, hogy változtat a jogdíjfizetési modelljén. A Spotify új modellje (amely szintén 2024 első negyedévében indul) amellett, hogy a megelőző 12 hónapban 1000-nél kevesebbet hallgatott dalok után nem teszi lehetővé a jogdíjfizetést, azt is megköveteli, hogy minden zeneszám érjen el egy minimális számú egyedi hallgatottságot ahhoz, hogy jogosult legyen jogdíjfizetésre. Eközben a Spotify azt állítja, hogy a platformján jelenleg az összes streamelés 99,5%-a olyan zeneszámokból áll, amelyek legalább 1000 streameléssel rendelkeznek évente, és hogy ezen dalok mindegyike többet fog keresni ennek az új rendszernek az értelmében – erről itt írtunk részletesebben.
Míg a Spotify és a Deezer új fizetési modelljei minden bizonnyal megoldják a keveset játszott dalok problémáját, nem feltétlenül oldják meg az egyáltalán nem streamelt dalok gondjait. A hagyományos pro-rata (arányos) fizetési rendszer szerint a nulla lejátszással rendelkező zeneszámok nulla részesedést kapnak a jogdíjakból. Azonban a streaming-szolgáltatások számára egyre nagyobb problémát jelent ezeknek a zeneszámoknak a mennyisége.
Az MBW becslése szerint a Spotify felhőalapú szolgáltatásainak és további szoftverlicensz díjainak lehetséges éves minimális költségei a 2019-es 35 millió euróról 2022-re több, mint 130 millió euróra ugrottak. És bár ezek a számok nem csak a zenetárolás költségeit tartalmazzák, biztosak lehetünk benne, hogy a növekedés nagy része a platformon elérhető dalok számának gyors növekedéséhez kapcsolódik. (Ezek a Spotify által közzétett korlátozott információkon alapuló lehetséges minimum költségek – a valós számok valószínűleg jóval magasabbak).
Tavaly márciusban a Deezer vezérigazgatója, Jeronimo Folgueira, a következőt nyilatkozta az elemzőinek: „Rengeteg tartalom kerül feltöltésre a platformunkra amit a szervereinken kell tárolunk, amelyekért fizetnünk kell. A végtelenül növekvő katalógusnak ára van.”
A Deezer tavaly szeptemberben, az előadó-központú fizetési modell bejelentésének részeként azt is közölte, hogy „a platformon lévő, nem előadó által készített “zaj” tartalmakat a funkcionális zenei műfajokban saját tartalmakkal fogja helyettesíteni, amelyek nem kerülnek beszámításra a jogdíjalapba” – ez egyértelműen a folyamatosan növekvő katalógus zsugorítása felé tett lépések egyike.
Mindez felvet néhány fontos kérdést.
- Pénzügyileg fenntartható-e a streaming-szolgáltatásokba feltöltött dalok számának gyors növekedése?
- További lépéseket kell-e tenniük a Spotifyhoz hasonló streaming szolgáltatásoknak, az egyre növekvő katalógus tárolása miatt növekvő költégeinek a fedezésére?
- És vajon szükség lesz-e radikálisabb lépésekre – például a disztribútoroknak díjat kell-e majd fizetniük az új dalok feltöltéséért, vagy esetleg törölniük kell a katalógusukból a rosszul teljesítő dalokat?
A válaszok várhatóan 2024-ben körvonalazódnak majd.
