A Deezer vezérigazgatója, Jeronimo Folgueira már egy ideje riadót fújt a zenei streaming-szolgáltatásokat elárasztó rossz minőségű tartalmak miatt, amelyek rontják a felhasználói élményt és csökkentik a valódi előadók által keresett pénzt.
„Rengeteg tartalmat töltenek fel a platformunkra, és ez a szám egyre csak nő és nő” – mondta egy 2023. márciusi beszélgetésen. Hozzátette: „Nagyon sok duplikált tartalom van, vagy olyan, ami nem is zene… Egy bizonyos ponton túl sok olyan anyag lehet, ami haszontalan a felhasználók számára. És ez kezd rossz felhasználói élményt okozni.”
Folgueira attól tart, hogy a mesterséges intelligencia által generált zene megjelenésével a probléma még súlyosabbá válhat. „Minőségi élményt és releváns tartalmat szeretnénk nyújtani a felhasználóknak, ezért nyilvánvalóan nem szeretnénk, ha a mesterséges intelligencia elárasztaná a katalógusunkat.” A vállalat megerősítette, hogy több mint 26 millió zeneszámot távolított el az Universal Music Group által jóváhagyott, művészközpontú fizetési rendszerének elindítása óta (2023. szeptember).
A Deezer elmondása szerint tavaly mintegy 200 millió tartalom volt a platformon, ami azt jelenti, hogy ennek több mint 13%-át törölték. „A szándék az, hogy a platformot rendezettebbé tegyük, a felhasználók számára értékes zeneszámokra koncentráljunk, és növeljük a piaci részesedést minden olyan művész számára, aki ilyen zenét készít.” – mondta Folgueira múlt héten. Hozzátette: „Az eltávolított zeneszámok között zaj, mono-track albumok [egyetlen zeneszám másolataiból készült albumok], hamis művészek és olyan zeneszámok szerepelnek, amelyeket az elmúlt 12 hónapban nem hallgattak meg”.
Tavaly szeptemberben jelentette be a Deezer és a Universal Music Group, hogy a platformon a jogdíjfizetést az „első átfogó, művészközpontú streaming modellre” állítják át, hogy „jobban díjazzák a művészeket és a rajongók által leginkább értékelt zenéket”. E modell szerint a „professzionális művészek” – akiket úgy határoznak meg, hogy havonta legalább 1000 streaminggel és legalább 500 egyedi hallgatóval rendelkeznek – kétszeres súlyt kapnak a jogdíjfizetések kiszámításakor.
A Deezer emellett „dupla súlyt” alkalmaz az olyan előadók zenéinél is, amelyeket a rajongók aktívan kerestek. A Deezer és az UMG szerint ez csökkenti az algoritmusok gazdasági befolyását. Úgy tűnik, hogy a Spotify is a művészközpontú modell felé halad, vagy legalábbis részlegesen. A vállalat tavaly novemberben megerősítette, hogy az idei első negyedévtől kezdve a platformon található zeneszámoknak legalább 1000 lejátszást kell elérniük az előző 12 hónapban ahhoz, hogy jogdíjfizetésre jogosultak legyenek. A Spotify becslései szerint ez körülbelül 40 millió dollárnyi jogdíjfizetést fog átcsoportosítani az 1000-nél kevesebb lejátszással rendelkező zeneszámoktól az 1000-nél több lejátszással rendelkező zeneszámok felé ebben az évben.
A Luminate piacelemző cég szerint a streaming-szolgáltatóknál nyomon követett zenék 86,2%-a 1000 vagy annál kevesebb lejátszást ért el 2023-ban. 184 millió zeneszámból pedig 45,6 millió, azaz 24,8% nulla lejátszást ért el. „A gép által generált tartalom nagyon olcsó és nagyon könnyen elkészíthető, így rengeteg tartalmat lehet létrehozni.” – mondta Folgueira tavaly februárban. „És valójában senkit sem érdekel. Mert az embereket az általuk szeretett művészek tartalmai érdeklik, és az olyan zenék, amelyek valóban jelentéssel bírnak számukra. Tehát a valódi művészekkel való kapcsolat rendkívül fontos. És ez olyasmi, amivel a gépek most nem rendelkeznek.”
